"Hazugság, mit tartanak közönségesen, hogy házasságban megszűnik a szerelem! Én most is oly forrón, oly lángolón szeretem feleségemet, mint hajdanában nőtlen koromban, pedig már egy hét múlva két hete lesz, hogy megházasodtam."

Petőfi Sándor

Ez már a tizenegyedik, és mindezidáig csak kerülgettem a témát, mint macska a forró kását. Mindazonáltal ahhoz, hogy megágyazzunk azoknak a történeteknek, amikkel szeretnélek elkápráztatni benneteket,  és amelyek az alapfokú "Szexistennő-képzés" törzsanyagához tartoznak, muszáj átevickélnünk az "Intimitás megléte (vagy hiánya)" fejezeten.

A téma már önmagában is gáz, én sem szívesen beszélek róla. Mert valljuk be, tele vagyunk bűntudattal, szorongással, amikor ott tartunk egy párkapcsolatban, hogy egy fél üveg vodka szopogatása mellett be merjük vallani, hogy ez bizony már nem a régi. Keressük a hibát magunkban (jobb esetben), vagy hárítunk, és a másikra kenünk mindent. Mert kikopott, valahol útközben elveszett. Legegyszerűbb, ha azzal magyarázzuk, hogy az intimitásnak a hétköznapok mókuskerekétől hányingere támadt, és huss, letiplizett. Mert kevés az időnk, mert itt bőg a gyerek, később már nem bőg, de még itt van, aztán már itt sincs, de akkor meg már minek.

Csajok! (Most megpróbállak felrázni benneteket.) Márpedig aktív és rendszeres szexuális élet nélkül nem Nő a Nő. (Ahogy a Férfi sem Férfi...ezen rágódjatok egy kicsit!).

Béta verzió: ha heti 4-5 orgazmus alá adjátok, azt olybá veszem, hogy feladtátok. (Ld. 10.) Ha krónikus pasi hiány lép fel, akkor muszáj bekapcsolnia a szünetmentesnek: elő a vibrátorokkal!

Ti nem voltatok még úgy, hogy sehol egy épkézláb pasi, hiába minden fortély, aztán valami megmagyarázhatatlan dolog történik, és hirtelen hárman is ott döngicsélnek körülöttetek?

Kémia némi etológiai beütéssel.

Előfordult netán veletek is, hogy a hőn áhított hímnemű csak azután kacsintott rátok veszélyes ragadozó-pillái alól, miután a szomszéd csávóval - hároméves könyörgés után - végre elhaladtál a Csillagok háborúja Isten tudja hányadik (és netudjátokmegmilyenunalmas)  részére?

Tisztán biokémia.

Kémia (feromonok) - biokémia (hormonháztartás) - győzelemérzés (endorfin-felszabadulás). Na. Megmondtam, hogy nem értek hozzá, úgyhogy inkább tanítom.

Vannak nők, akik olyan kisugárzással rendelkeznek, hogy hátrahőköl tőlük az egész 7-es busz, ha felszállnak. Nevezzük 1.A csoportnak. És olyanok is, akik csak hangos hisztériával tudják magukra felhívni a másik nem figyelmét. Nevezzük simán B-kategóriának. Na. Azt akarom, hogy ti mind 1.A kategóriások legyetek! Függetlenül a korotoktól, a testi fogyatékaitoktól, a narancsbőrötöktől, a ráncaitoktól, a tokátoktól, az unokáitok számától, és még sorolhatnám.

Bréking: rossz hír következik. Ahhoz, hogy megszakítás nélkül a szimpatikusabb csoport tagjai lehessetek, tevőlegesen hozzá kell járulni a klubtagság fenntartásához. Rendben vagy magaddal, az önbizalmad ok, szexi a megjelenésed (nőnek nézel ki!), és tájfunjellegű a kisugárzásod. Ennek hátterében gyakran egyetlen szám, az egy napra jutó orgazmusaid száma áll. Sorolom a tennivalókat:

1. Nézz körül, hogy nem futkorászik-e körülötted egy pasi álló farokkal? (Most elnézően mosolyogtok, de könyörgöm, nézzetek még egyszer körül. A potens palik ugyanis kihalóban vannak.) Ha mégiscsak feltűnik valaki a láthatáron, aki néha alig fér el a gatyájában, azt a pasit értékelni kell. Még ha 25 éve ott lebzsel, zsémbel, parancsolgat, fontoskodik is a családodban, és úgy hívják hivatalosan, hogy "férj". Csajok!!! A jó szexnek nincs alternatívája. Ha annak az az ára, hogy néha el kell engedni a fületek mellett a hülyeségeit, hát én mondom, megéri. Az ilyen nagyfiúk általában zsarnok, türelmetlen, nagy hangú oroszlánok. Ám csak annyit kell elérni náluk, hogy hanyatt vessék magukat, mint a kiscicák, és hagyják végigpuszilgatni a pocakjukat.

2. Körülnéztél, tényleg nincsen. Ez szívás. Ugyanis sokkal melósabb megtalálni az alkalmas hímet, mint megbocsátani neki egy-két sértő kijelentését. Itt komplexebb terv kell. Először is: nem rohanunk a tükör elé, nem mondogatjuk, hogy mennyire szeretjük magunkat és a testünket, miközben a szívinfarktus kerülget az úszógumink láttán. Nem sanyargatjuk magunkat 0 kalóriás diétával. Kidobjuk az ötszörös nagyítású kozmetikai tükröt.

Ami nálam bejön: új frizura, új ékszerek, új design. Kis piálgatás a barinőkkel, aztán önsajnálat befejez, és nekikezd (huszonötödszörre) az Új Életnek. Betérek egy szexshopba, és alaposan körülnézek. Bevásárolok, mert a shoppingolás amúgy is nyugtatóan hat rám, mintegy ránckisimító hatással rendelkezik. Masszázs (miközben megnézem a masszőr fenekét). Wellnes (koedukált). Önkényeztetés. Körülnézek a neten, milyen a felhozatal férfi pornósztárokból. (Általában brutális, sok jóra ne számítsatok, mert akkora szuperbránerekkel nem tudnátok úgysem mit kezdeni. Viszont akad néha egy-egy üdítő kivétel.) Elengedem a fantáziámat és bekapcsolom a Lelo márkájú "házizümmögőt". Mindenkire mosolygok, és minden pasihoz van egy-két jó szavam. Flörtölök a postással (egyenruha-fétis), a pincérrel és a rendőrökkel, csak hogy formában maradjak. Elmegyek egy Frenák előadásra (okt. 25.) és kigyönyörködöm magam a férfitáncosokban. És ha bulizni megyek, a legbódítóbb parfümöm mellé használok egy pöttyet a hüvelyváladékomból is. Csak diszkréten, és csakis a fülem mögé. (Lehet fújjjolni, undorítózni, de működik.)

Egy hét- tíz nap  és garantált a győzelem. A következő időszak sajna arról szól, hogy a kiszelektált "B" kategóriás hímegyedeknek elmagyarázd, hogy te már foglalt vagy.

3. Vészmegoldás: veszel egy pasit magadnak. Itt az a lényeg, hogy nem szabad spórolni, ne te legyél az "ingyenkurva", mert akkor nem lehetnek speciális igényeid. Áldozni kell rá, de akkor legalább Te mondhatod meg, hogy mit, mikor és hová. Ja! És hányszor!

Vissza az elejéhez: a fenti felsorolásból világosan kitűnik, hogy az 1. megoldás a legkézenfekvőbb és a legolcsóbb. Ám ezzel együtt a legmacerásabb is. Mert 25 év után annyi meggondolatlan elszólás, elfelejtett szülinap és házassági évforduló, hangos szóváltás, keserű pillanat emléke kísért, hogy szinte visszafordíthatatlannak tűnhet a vélt és valós sérelmek tovahalmozásának folyamata.

Arról nem beszélve, hogy a populáció egyes hím példányai eleve menekülnek az intimitás visszaállítása elől, mert mittudomén, nem vagyok a helyükben. Ott automatikusan felmerül a délibáb-effektus lehetősége, azaz hogy talán soha nem is volt meg igazán az a bizonyos tuti-intim kapocs. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy egy utolsó próbálkozást mindenképpen megér, főleg, ha a partner nem teljesen elzárkózó, sőt valamiféle rendszerességgel történik is néha valami a paplan alatt. (Na és majd akkor jöhetnek a későbbiekben közreadandó káprázatos praktikáim!)

Egy jól működő szexuális kapcsolathoz (általában!) ketten kelletek, és a problémák nagy valószínűséggel két különböző forrásból erednek: ismerjük-e a saját és a partnerünk alapvető elvárásait ezen a téren, és tudunk-e azokra megfelelő formában „válaszolni”? A másik pedig: ha saját magunk előtt is titkoljuk a belső világunk történéseit, vajon fel tudjuk-e tárni a legbelső érzéseimet valaki más előtt?

Nyugi Csajok, nem hagylak magatokra benneteket ezen kérdések megválaszolásával. De most úgy érzem, hogy jól jöhet egy kis idő, hogy kibogozhassátok a saját motivációitokat, hogy eltöprengjetek a jelenlegi élethelyzeteteken. Vegyétek elő bátran a konyhai mérleget: nem!!! Nem ráállni!!! Pakoljátok inkább az egyik serpenyőjébe azokat az érveket, amik az 1. variáció mellett szólnak, a másik serpenyőbe pedig azokat a lehetséges következményeket, amelyek azzal járnak, ha kihagyjátok ezt a ziccert.

Üdv: Skatt 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.